Digitális források felhasználása a tanórán

Tantárgy: Magyar nyelvtan
Évfolyam: 8.
Az óra címe: A beszédhelyzet, a kontextus
Az osztály létszáma: 32

 A csoport nagy létszámából adódóan nehéz megszervezni a munkát az osztályban úgy, hogy mindenkinek fenntartsam a figyelmét, ezért olyan megoldást választottam, ahol végig megvan a feladata minden tanulónak. A tanórán egy olyan videót kell elemezniük a diákoknak, amelyben négy rövidebb jelenet található a Beugró című műsorból, ahol a színészeknek ugyanarra a szövegre négy szituációt kellett kitalálniuk. A bejátszás célja az, hogy a diákok maguk jöjjenek rá, hogy a szöveg a kommunikációs helyzetben, a beszédhelyzetben nyer értelmet, attól nem elvonatkoztatható.
Fontos részcél a digitális kompetencia fejlesztése is, az interneten szereplő információk hasznosítása és tudatos beépítése a saját tanulási folyamatba.

Ráhangolás: 

Az óra elején elsődleges cél a diákok figyelmének felkeltése, a motiváció növelése. Ennek érdekében építem be az okostelefonok és tabletek használatát a tanórába. Az első feladat a téma bevezetéséhez a közös ötletelés a padlet.com felület segítségével, ide kell beírniuk a diákoknak, hogy mi jut eszükbe a beszédhelyzetről. Közben a kivetítőn látszanak az ötletek, ezeket közösen vitatjuk meg.

https://padlet.com/

Jelentésteremtés:

 A feladat a videóban szereplő négy beszédhelyzet megfigyelése, mindenki kap egy számot egytől négyig, ennek megfelelően kell különös figyelmet fordítania az adott sorszámú jelenetre és arról kell leírnia legalább három olyan jellegzetességet, ami a beszédhelyzethez köthető.

https://www.youtube.com/watch?v=b7h2aZEpzA0

Reflexió: 

Az ötletek megvitatása, rögzítése és kiegészítése a füzetben és a táblán. Összefoglalásként pedig megnézzük a Zanza TV összefoglalóját a témában.

http://zanza.tv/magyar-nyelv/kommunikacio/kommunikacio-tenyezoi-es-funkcioi

Elmetérkép

Feladat: a szöveg legfontosabb jellemzőinek megismerése az alábbi elmetérkép segítségével:

A szöveg by Lilla Poller

Hasznosnak tartom ezt az alkalmazást, mert nagyon jól modellezi a gondolkodást és érdekesebbé tehető vele a tananyag. Jó élmény volt közösen szerkeszteni, ezt később a diákokkal is szívesen kipróbálnám.

Padlet

21. századi készségek

A következő videót választottam a 21. századi készségekről, mert jól összefoglalja, hogy melyek azok a legfontosabb képességek, amelyekkel a diákoknak rendelkezniük kell, ha szeretnének eligazodni a mai világban:

A videóban említett készségek közül a kritikai gondolkodást és az információ keresését-feldolgozását emelném ki (information literacy). Azért pont ezt a kettőt, mert összefüggenek abban, hogy mindkettő elengedhetetlen a minket érő rengeteg információ szűrésében.

Sokszor alapkészségnek veszik a diákok információkereső- és feldolgozó a képességét, de én fontosnak tartanám tudatosítani bennük, hogy miről tudják felismerni a megbízható és a kevésbé megbízható forrásokat. Ez megvalósítható lenne például konkrét honlapok bemutatásával, illetve szerintem hasznos lenne saját vagy hallott megtörtént eseteket hozni a diákoknak arról, hogy a nem megfelelő források használata milyen félreértésekhez és egyéb komolyabb problémákhoz vezethet. Ezen a ponton kitérnék a plágium fogalmára is, hiszen erről nagyon keveset hallanak a középiskolában a tanulók, az egyetemen viszont annál fontosabb ismerni.

Ehhez a témához kapcsolódik a kritikai gondolkodás fejlesztése is, hiszen csak akkor lesznek képesek a diákok eligazodni az őket érő információhalmazban, ha megtanulják észszerűen szelektálni az adatokat. Fontos, hogy nem szabad adottnak venni, amit az interneten olvasunk, további  forrásokat is kell hozzá keresnünk és időnként felül is lehet, sőt kell is bírálnunk az olvasottakat.

Tanári kompetenciaterületek és a technológia

A hét tanári kompetenciaterületből a szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálását valamint a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelését választottam.

Az utóbbi években jelentősen megnőtt a technológia szerepe a szaktárgyi tudás átadásában, ezt leginkább a szakjaim közül a spanyolnál és általában a nyelveknél tartom meghatározónak. Úgy gondolom, hogy ez a változás természetes és a különböző alkalmazások, például a szótanuló applikációk, a kvízek és videós tananyagok sokat segítenek a nyelvtanulás során. Ezeknek a beépítése a tanórába azonban nagyobb időráfordítást igényel a tanártól, így a munkájának nagy részét a tanóra előtt kell elvégeznie, az órán csak mint facilitátor van jelen, aki bemutatja a diákoknak a rendelkezésükre álló digitális eszközöket, amiket a későbbiekben a saját javukra fordíthatnak. Véleményem szerint azonban tudatosítani kell a diákokban, hogy hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a játékos jellegű nyelvtanulás és a komoly koncentrációt igénylő gyakorlatok, például a nyelvtani szabályok alkalmazása között.

A másik szakomnál, a magyarnál még kevésbé érzékelem, hogy a technológia nagy szerepet kapna, de a jövőben ennél a tárgynál is hasznosnak tartanám például projektmunkánál újságszerkesztő programok használatát, közös plakát vagy kollázs készítését egy adott műről például a fotor.com honlap segítéségével.

A másik kompetenciának a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelését választottam. Ami a pedagógiai folyamatok értékelését illeti, manapság már sok olyan oldal áll a pedagógusok rendelkezésére, ahol folyamatos visszajelzést tudnak adni a tanulóknak a munkájukról. Ilyenek például a Google Classroom vagy az Edmodo, ezeknek az alkalmazásoknak a segítségével gyorsan és hatékonyan tud értékelni a pedagógus, több lehetőség nyílik a diákoknak a munkájuk átdolgozására és a tanár-szülő interakció is hatékonyabb. A folyamatos visszajelzés bizalomteli légkört teremt, amelyben a pedagógusnak több lehetősége nyílik a diákjai személyiségfejlődésének követésére is.

A témához kapcsolódó videó: